A település mindössze 14 km-re dél-keletre fekszik, megközelíthető a 4911-es számú úton, illetve vasúton. Nagykálló a XIV. században már mezőváros és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt. Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében - mivel a nagy forgalmú Tokaj-Szatmárnémeti, Debrecen-Ungvár-Munkács-Beregszász közötti útvonalba esett - lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált. A XV. században Kálló kétségtelenül Szabolcs megye legnagyobb települése volt. 1457-ben a urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére. 1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek itt. A XVII. században Nagykálló fontos gazdasági központ maradt, gabonamagtárak épültek a vár környezetében, emellett fontos salétromfőző központ is volt, sőt harmincadvámot is találhatunk a mezővárosban. A fejlődés jele, hogy a században megalakultak és virágzásnak indultak a céhek: a csiszár, kovács, lakatgyártó, szabó, csizmadia, szűcs, varga, melyeknek kiváltságlevelei az 1616-1654 közötti időkből valók. A település 1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor viszont, 1876-ban, Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult, ugyanekkor városi rangját is elvesztette, amelyet majd csak 1989-ben kapta újra vissza.
Nagykálló főterének legszebb és műemléki szempontból legjelentősebb épülete az egykori megyeháza, ma a Megyei Önkormányzat Pszihiátriai Szakkórháza. A barokk épületet Salvatore Aprilis olasz származású építész tervei alapján kezdték építeni 1769-ben. Az eredetileg U alakú épületet a XIX. század végén bővítették mai formájára, körülépítve az udvart, ahol az U alakú szárny földszinti és emeleti részein nyitott árkádok voltak. Az épület legszebb része a keleti homlokzat, a viszonylag ritkán előforduló tengelyelosztásával, kis kiülésű oldal- és középrizalittal. A városban református templom, római katolikus templom és görög-katolikus templom egyaránt található. Közülük a Szt. Péter és Pál tiszteletére épült római katolikus templomot a Kállay család építtette 1753-1783 között.
