Kálmánd község 2002-ben jött létre, miután közigazgatásilag különvált Kaplonytól. A Nagykárolytól 4 km-re északra található település területe a Krasznaköz és a Nagykárolyi homokhát találkozásánál fekszik, az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna csatorna mentén. 2002-ben összlakossa 1376 fő, amelyből 66,56% magyar, 24,27% német, 5,08% román és 4,06% roma nemzetiségű. A falu tagja a fejlesztési kistérségként létrehozott Nagykároly Környéki Községek Egyesületének.
Kálmánd első írásos említése 1335-ből származik A Gutkeled nemzetség birtoka volt, így a leszármazó Báthoriakhoz került. Az ecsedi uradalom részeként, a Báthoriak kihalása után, a 17. században, a Bethlenek és Rákócziak szerezték meg. A Rákóczi féle szabadságharc idején, a környékbeli falvakhoz hasonlóan, teljesen elnéptelenedett. Hat hétig üresen állt, később is csak hét gazdát írtak össze. Az 1711-es szatmári béke után a Károlyi család birtokába került ez a település is, és az elnéptelenedett faluba svábokat telepítettek. Az addig itt élő kevés magyart Börvelybe költöztették. A falu virágzásnak indult, a 19. században gazdag községként jellemezték. Ennek a fejlődésnek vetett véget az 1862 nyarán pusztító tűz, amely csak 8 házat hagyott épen, a többi ház a templommal együtt a lángok martaléka lett. Az Ecsedi-láphoz erősen kötődő település mindennapjai megváltoztak a láp lecsapolásakor. A művelhető földek területe megnőtt, ugyanakkor eltűntek a láphoz kapcsolódó hagyományos foglalkozások. Napjainkra a legfőbb megélhetési forrás a mezőgazdaság. A domináló növénytermesztés mellett fontos az állattenyésztés és a szőlőművelés is.
A község életét az 1945-ben történt sváb deportálás megrendítette, Kálmándról több, mint 200 személyt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba, közül sokan nem tértek vissza. A német eredetű népesség tovább fogyatkozott a kommunizmus alatt tetőző kivándorlás miatt. Mára az egykori színtiszta sváb faluban a németek aránya 1/3-ra csökkent.
A település legjelentősebb épülete az 1866-ban épült, Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom. A Károlyi család anyagi támogatásával építették az 1862-es tűzvészkor leégett régi templom helyére. A temetőben álló kápolna titulusa Jézus Krisztus, a szőlőben épültet Szent János és Pál vértanúk tiszteletére szentelték. Mind a templomi énekkar, mind a Kálmándi Fúvószenekar népszerű a megyében, de külföldön is messzire viszik a település hírét. Kálmánd híres szülöttje Scheffler János szatmári püspök (1887-1952), aki a kommunista üldözés áldozataként börtönben halt meg.
